A Balatoni vendégfogadásnak már kezdetek óta elválaszthatatlan része a jóízű étel és bor.

A régió ételféleségei nagyon változatosak. A tó sokféle hallal, a térség erdői a vadféleségekkel, a jó talajú kertek a kiváló zamatú gyümölcsökkel járulnak hozzá a jó vendégközérzethez. A szakácsmesterek munkájára a szorgos szőlősgazdák teszik fel a koronát, akik a fáradságos szőlőművelés eredményét - a híres balatoni borokat teszik asztalunkra.

Mindezek harmonikusan egészítik ki a tó melletti tartózkodást, legyen az akár fürdőnyaralás, aktív kikapcsolódás a természetben, gyógyulás a termálvizekben, vagy netán újdivatú testi kényeztetés, azaz wellness-tartózkodás. Még a vízen tartózkodó hajós népek is gyakran térnek be egy-egy kikötői vendéglőbe, ha igazán ízeset kívánnának enni vagy inni.

A tó ételfogásai között elsőbbség illeti meg a halakat, közöttük is a "királyt", a balatoni fogas süllőt. Ez a sügérfélék családjába tartozó ragadozó elérheti a 9-10 kg súlyt és a 120 cm hosszúságot is. Húsa hófehér, omlós, szálkátlan, tiszta ízű, nem véletlen, hogy évszázadok óta a menü és étlapok vezető helyét foglalja el. Klasszikus elkészítési módja szerint egyben sütik meg, és valamely semleges ízű körettel tálalják, hogy a fogas egyedülállóan nemes íze érvényesülhessen.

A halételek között külön említést érdemel a balatoni halászlé. A klasszikus halászlé írásos említésével az 1800-as években találkozunk először, és éppen a Balatonnál. A régió szakácsai szerint a halászlé akkor a legfinomabb, ha minél több halfajtából főzik. A sűrű, zamatos, paprikával főtt hal-levesbe többnyire ponty- vagy harcsaszeleteket főznek, és tészta nélkül tálalják. Kiegészítője a friss fehér kenyér és egy jófajta környékbeli bor. Több településen ételfőző verseny keretén belül mérik össze tudásukat a halászlé főzésében legjáratosabb mesterek.

A Balatonnál a vadétkeket is érdemes megkóstolni. A Bakony, a Keszthelyi hegység és a Somogyi dombság hatalmas erdeiből, őz, szarvas, vaddisznó, a tágas rétségekből pedig nyúl, fácán, fogoly kerül az éttermek asztalára. Íme egy kis ízelítő: szarvasszelet vörösborban, áfonyabefőttel és burgonyagombóckákkal, vagy nyúlgerinc vadasan, zsemlegombóccal.

A Balaton egyik neves étele, a Csáky töltött rostélyos Balatonfüreden "született meg" a XX. század elején. A füredi Palace Szanatórium ez idő tájt már országos hírű konyhát vitt, élén Csáky Sándor mesterszakáccsal. Az ő negyedszázados balatoni pályafutásának egyik csúcsa a tojásos lecsóval töltött, tejfölös, paprikás "szaftban" szervírozott marharostélyos, amely rövid idő alatt a tómellék, majd az ország minden "jobb" vendéglőjének étlapjára felkerült.

Ugyancsak országos hírre tett szert már a Jókai személyéhez kötődő különleges bableves, amely neves írónk füredi tartózkodása alatt vált kedvenc ételévé.

A tó azonban nem csak "neves" ételekkel szolgál. A népi ételek közül a lángos, a palacsinta, a gyümölcsös rétesek, a tócsi- és prószafélék váltak a vendégek állandó kedvenceivé.

A sütött és főzött ételeket kiválóan egészítik ki a Balaton környékén termő gyümölcsök. A kedvező talajösszetétel és a napsütéses órák magas száma elsősorban a csonthéjas gyümölcsöknek ad rendkívül zamatos ízt a régióban. A cseresznye és meggyfélék mellett az őszibarack, a szilva, a ribizli és a málna számít kedvelt helyi gyümölcsdesszertnek. A dió és a mandula főleg a sütemények és kalácsfélék alapanyagát adják.

A nyaralás elengedhetetlen kísérője a jégbe hűtött görögdinnye, amely azonban nem a régióban terem, de a szezon folyamán mindenütt árusítják, így lassan a tóhoz kötődő gyümölcsként tartják számon a vendégek.

Forrás: balaton-almadi.hu